|
Az offshore szabályozás hazai hatásainak értelmezése nem egy szakember szerint komoly dilemmákat vet fel, ha azt a nemzetközi gazdasági erőtérbe, illetve nemzetközi szabályozási környezetbe helyezzük. A média és politikai erők által bombázott terület lehet hogy ismét csak egy jó példa a hazai véleményformálás szűk látókörőségére illetve a realitások mellőzésére. A realitások talaján maradva László Csaba a KPMG adópartnere nyilatkozott a Napi Gazdaságnak a 2010-es “offshore szabályozás” lehetséges hatásairól, illetve annak korlátairól.
|
|
Olvasd tovább...
|
|
|
Offshore cég tulajdonában lévő magyar társaságoknak is juttatott uniós pályázati pénzeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A szervezet honlapja szerint a budapesti Grand Consulting Kft. - még 2007-ben - 5 millió 280 ezer forintot nyert el a Társadalmi megújulás operatív programból mikro- és kisvállalkozások számára indított munkahelyi képzésekre. Tovább a teljes cikkhez...
|
|
|
Egyre több hazai vállalkozó vásárol offshore céget. Sokan ugyan nem tudják pontosan, mire és miképpen lehet felhasználni az adóoptimalizálás ezen eszközét, mégis kifizetik az ötszázezertől kétmillióig terjedő összeget – az offshore cégek piaci árát - olvasható a Magyar Nemzetben. Emellett az ilyen vállalkozások fenntartásának több százezer forintos éves költségét. Leginkább, mert az a kör, amelytől az adóbevételek döntő része érkezik, már igencsak kezdi unni, hogy mindig tőle szedik be az egyre nagyobb mértékű közterheket.
|
|
Olvasd tovább...
|
|
|
Jövőre harmincszázalékos adót vetne ki a kormány az offshore cégeknek irányuló kifizetések és az ingatlanos cégek ügyletei után. Megszűnne a minimálbérhez kötött bérezés, átalakulna a járulékfizetés és megszűnne a borravalóadó is. Az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket is megadóztatná a kormány több javaslat bevezetésével. Első körben idén év végén megszűnik az adóamnesztia, vagyis az a lehetőség, hogy a külföldön realizált jövedelmeket tíz százalék adó megfizetése révén haza lehet hozni. A rések betömésének egyik eszköze, hogy a társasági adóról szóló törvény új fogalmat vezet be ingatlannal rendelkező társaság néven. Ezek tipikusan offshore helyszínen bejegyzett vállalkozások, amelyek magyarországi ingatlanokban érdekeltek és ez az érték a nyilvántartott eszközérték legalább 75 százalékát teszi ki. Ha e társaságokban tőkekivonással vagy részesedés eladásával szerez jövedelmet egy tag, akkor 30 százalékos adót kell fizetni az értékkülönbözet után. Szintén 30 százalék adót kell fizetni az olyan kamat-, jogdíj- és szolgáltatásidíj-kifizetések után, amelyek offshore államokba irányulnak. Ezt az adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie. Tovább a teljes cikkre ....
|
|
|
A kormány tervei szerint az adóparadicsomban alapított - magyar vállalkozás által tulajdonolt - cég jövedelmét fel kell majd tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót. A pénteken benyújtott 2010-es adócsomag része az is, hogy a külföldre utalt kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre 30 százalékos forrásadót vezetnének be, valamint az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is adóznia kellene Magyarországon a részesedés eladása után - közölte az MTI-vel a kormányszóvivő vasárnap.
|
|
Olvasd tovább...
|
|
|
A sértettek kárpótlása a végső célja a vagyonvisszaszerzési hivatalnak, amely március elsejével kezdte meg működését a Nemzeti Nyomozó Irodán belül. A hivatal, amely tulajdonképpen egy alosztályt jelent, saját ügyeket is indít, de leginkább segítséget nyújt a büntetőeljárásokban, hogy az illegálisan eltulajdonított javakat előkerítsék.
|
|
Olvasd tovább...
|
|
|
Lélegzet-visszafojtva
figyelik Európa és Ázsia adóparadicsomai, hogy elmenekül-e tőlük az adózatlan
tőke, miután egymás után lazítani kényszerülnek a banktitok szigorán.
|
|
Olvasd tovább...
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
|
| Eredmények 33 - 40 / 73 |