Nagyobb károkat okozhat az offshore cégek forrásadóztatása, mint amennyi nyereséget hozhat. Lennének azonban olyan megoldások is, amelyek úgy tartanák itthon a pénzeket, hogy közben az állam az adóbevételeket jobban kontrollálhassa.

Annak ellenére, hogy az offshore-jövedelmek megadóztatása évek óta ildomos módosítás az adótörvényekben, a most benyújtott javaslat tartalmaz olyan elemeket, amelyek kérdésessé tehetik az elképzelés sikerét. A várható módosítások egyaránt érintik a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, utóbbiak esetében azonban nemcsak a bevételek kétségesek, de még káros hozadéka is lehet a tervezett intézkedésnek.

Tovább a teljes cikkre: Napi.hu

Tény, hogy a vagyonnyilatkozatokból egyszer csak eltűnő, Ciprusra utalt nyolcszázmillió erkölcsi kérdéseket vet fel, de az is igaz, hogy egy jegybankelnöknek alig van jó megoldás a korábbi megtakarítások kezelésére, és a külföldi befektetést semmilyen szabály sem tiltja, így a költségvetés megkárosításáról is értelmetlen beszélni - írja az Index.

A jegybankelnököt azért támadták, mert az idén januárban leadott, akkor nyilvánosságra is hozott, azóta a parlament honlapján olvasható, de valamiért csak most előcitált, a 2008 végi állapotot tükröző vagyonnyilatkozatában már csak nyolcvanmilliós forint értékű - befektetési jegyben tartott - befektetését tüntette fel, holott 2006-ban még 923 millió forintra rúgott egy külföldi alapkezelőnél lévő befektetési jegyeinek értéke (2007-ben 67 millió forint volt ez az összeg). A befektetési jegyekből kivont vagyonát a százszázalékos tulajdonában álló ciprusi cégébe transzferálta.

Egy ideje számos országban élénk vita folyik az úgynevezett adóparadicsomokról és az offshore cégekről - emlékeztetett Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi felelőse pénteken Brüsszelben, az MTI-nek nyilatkozva. A magyar biztos szerint Ciprus nem tekinthető adóparadicsomnak, így a magyar politikusok ottani cégei sem offshore-cégek.

 Hozzátette: Magyarországon ebben a vitában a politikai célú manipulációk sajnálatos módon felülírják a tényeket és a szakmai szempontokat. Azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony a társasági nyereségadó, még nem minősíthetők adóparadicsomnak. Ha ez lenne a meghatározó, akkor Németországhoz és Franciaországhoz képest Magyarország is adóparadicsomnak lenne tekinthető, míg Magyarországhoz képest Írország lenne az. Az az állítás tehát, hogy a 10 százalékos társasági nyereségadó okán Ciprus adóparadicsom lenne, hamis.

 Egy társadalmi rend legrosszabb arcát szigetcsoportokban mutatja meg: a kommunizmus a Gulag, a kapitalizmus meg az offshore szigetcsoportokban. Az előbbieken emberek tűntek el, az utóbbiakon szerencsére csak pénzek. Amíg azonban a Gulag a diktatórikus állam mindenhatóságának - akár az emberi élet feletti szabad rendelkezési jogának - megtestesítője, az offshore éppen ellenkezőleg: az államok fölé növő globalizált tőkéé.

Ha hagyják neki, a tőke megkeresi a földgolyón azt a helyet, ahol a legkevesebbet kell adóznia nyeresége után. Az adóparadicsomok minimális fizetség fejében felkínálják, hogy országukban offshore (azaz területen kívüli) módon jegyezzék be a csak pénzátáramoltató állomásként létező, tényleges tevékenységet nem végző cégeket. Ezeknek valódi tulajdonosai is homályba veszhetnek, így az offshore nemcsak az adóelkerülés, hanem a pénzmosás és vagyoneltitkolás lehetséges eszköze is. Az ilyen helyeken minimális veszteséggel lecsapatott profit aztán újra visszaáramolhat az érdemi adókat kivető országokba, és kezdődhet minden elölről.

A kormány az adóparadicsomok elleni küzdelem jegyében 30 százalékos forrásadót vet ki a fizetett kamatra, jogdíjra és szolgáltatási díjra, ha azt olyan államban székelő magánszemélynek vagy cégnek fizetik ki, amellyel Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére. A forrásadó lényege, hogy azt a kifizetőnek - a magyar cégnek vagy magánszemélynek - kell levonnia az adóparadicsomban székelő társaságnak juttatott összegből. Ha például egy panamai cégnek fizet egy magyar társaság kamatot vagy jogdíjat, akkor az után itthon adóznia kellene. A forrásadó előnye, hogy nehezen megkerülhető, mivel azonban az uniós és OECD-tagállamokba történő kifizetéseket mentesíteni kell a forrásadó alól, nyitva marad egy kiskapu: egy tagállam, például Ciprus közbeiktatásával továbbra is elkerülhető az adófizetés.

A kormány a 30 százalékos adókulccsal meglepte a szakértőket is, akik 5-15 százalékos forrásadó bevezetésére számítottak. Ezzel az intézkedéssel a fapados megoldást alkalmazó kis halakat gyakorlatilag ellehetetleníti a jogalkotó. Azok számára, akik nagyban játszanak - s vélhetően kihasználják a kiskapukat és közbeiktatnak egy olyan céget, amelyre nem vonatkozik a forrásadó -, ez jelentősen megdrágítja az adóoptimalizálást - véli Kalocsai Zsolt.

A szakértő szerint a szolgáltató piac vélhetően tisztulni fog, mivel a bonyolultabb struktúrákat egy komolyabb nemzetközi hálózattal, kapcsolatrendszerrel és információval nem rendelkező egyéni tanácsadó nem képes létrehozni. Kocsis Zoltán szerint a forrásadó bevezetésével a jogalkotó gyakorlatilag azt üzeni az eddig kétkedőknek, hogy az offshore cégek alkalmazása legális, de meg kell fizetni az árát.

Teljes cikk...