Év vége közeledtével a
vezetők áttekintik a cég egész éves tevékenységét, leltárt készítenek, levonják
a tanulságokat, majd a lehető legtöbb pénzt próbálják megtakarítani különféle
legális vagy féllegális módszerekkel. A tagi kölcsön kevésbé, a valótlan
teljesítési igazolás vagy az offshore cégalapítás inkább felkeltheti az
adóhatóság figyelmét cégünk iránt. Nagyobb vagyon esetében az offshore megoldás
tűnik a legkézenfekvőbbnek...
Az
adótanácsadás során a szakember elsősorban arra köteles figyelni, hogy ügyfele
számára ne adjon a vagyon elvonására, a vagyon elsikkasztására vonatkozó olyan
tanácsot, amely az ügyfelet arra buzdíthatja, hogy azt végre is hajtsa.
Fontos, hogy az adótanácsadó tisztában legyen a saját és az ügyfele büntetőjogi
felelősségével, és arról az ügyfelét tájékoztassa is – így summázta a
FigyelőNetnek Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE)
fővárosi szervezetének megbízott elnöke a könyvelő hatáskörét.
A legális adóelkerülés
Az üzleti év végén célszerűnek tűnhet a leltározás feladatai előtt minden egyes
eszközt számba venni. Így van ez a pénzeszközökkel is, főleg a készpénzzel.
Azok a főleg családi kisvállalkozások, ahol menet közben a
készpénzgazdálkodásnál lazábban követik a szabályokat, év végével érdemes
azokat szigorúbban áttekinteni. Ezért is javasolható, hogy az év végi
záróegyenlegek megállapításakor nevesítsék a könyvekből hiányzó pénzösszeget –
foglalta össze a cégek december végi teendőit az elnök.
A legkézenfekvőbb megoldás, ha a hiányzó pénzösszeg az
ügyvezetőhöz/tulajdonoshoz kerül, hiszen az ő "kezelésében" van.
Rendszerint ez a számára adott kölcsönként testesül meg. Ez a kölcsön akkor
lesz adómentes, ha a magánszemély legalább 5 százalékponttal magasabb kamatot
fizet meg rá, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata (Most az alapkamat 8
százalékos, tehát a kölcsön kamatának legalább 13 százalékosnak kell lennie.)
A külföldi bankszámla
is adóköteles
A kisvállalkozások megtakarított forintjai számára a külföldi bankszámla is
egyfajta megoldást nyújthat a vagyonuk mentésére, amely később
vésztartalékként, vagy egyéb módon felhasználható. A kamatadó bevezetésével
azonban a külföldre menekített magánvagyon is adóköteles lett. Az uniós
direktíva információcserére kötelezi a bankokat 2005. július 1. óta a külföldön
kamatjövedelmet szerző magánszemélyekről. Mindegyik EU-tagállamban adóköteles a
banki befektetés, a szabályozás azonban eltérő. Az egyik szabályozás szerint a
személyi jövedelemadóval együtt kell leadózni a banki kamatjövedelmet.
Máshol bizonyos mértékig adómentes a banki jövedelem, vagy a számlával
rendelkezők választhatnak a kamatadó és a forrásadó között. Azon országok,
melyek nem fogadták el az információcsere kötelezettségét (Ausztria, Belgium és
Luxemburg, valamint a négy miniállam), forrásadó megfizetésére kötelezik a számlatulajdonosokat.
A jövő évtől ésszerűbb lesz a befektetések adózása és használható program indul a hosszú távú befektetések ösztönzésére; a változással feleslegessé válnak a bonyolult céges megoldások, az offshore-ok. Az újdonságokról szakértőket kérdeztünk.
